Szeptember 1.

Úgy izgulok! Ma új iskolába megyek. Annyi kérdés merül fel bennem ; Milyenek lesznek a termek? Az osztálytársaim? Lesz barátom? Milyen lesz az új suli? Elengednek egyátalán egyedül? (szülővel menni ciki :D)
Amikor felébredtem, rögtön kiment az álom a szememből. Felpattantam az ágymaról - majd a fürdőszobába igyekeztem. Belenéztem a tükörbe. Bár ne tettem volna!
- Jesszus! Hogy nézek ki? - kérdeztem pánikba esve. Rögtön csinosítani kezdtem magam. Natúr smink....beszárított haj. Ennyi...első nap. Majd felvettem egy fehér rövidujjút, kiskutya mintával (ami mellesleg olyan aranyos!), koptatott farmer, DC cipő, és mehetünk. Utoljára megöleltem a plüssmacim, majd lesiettem anyuékhoz. Elvettem az uzsonnám.
- Zsófi! - mondta anyu.
- Igen? - kérdeztem.
- Sok sikert! - mondta, és meghajolt, hogy megpusziljon.
- Köszi! Sziasztok! - búcsúztam el, majd kitérve anyu puszija elől kimentem az ajtón. A nap csillogott, akár a gyémánt, és a szellő lassan fújdogált. Így indultam el a sulimba.
Mikor odaértem, megláttam egy bandát - sok fiúval, és három lánnyal -, akik éppen beszélgettek.
- Új lány? Pff! - mondta egy másik lány, aki közelebb húzódott egy fiúhoz. Nem láttam annyira őket... - Ki kell közösíteni.
- Ne légy már ilyen, Hajni! Talán nem is rossz csaj. - mondta ábrándozva egy másik fiú.
- Hajni! - tolta el egy fiú a valőszínűleg Hajnalka nevű lányt magától. - Nem közösítjük ki. Ő is az osztálytársunk lesz.
- Oké! - mondták engedelmesen egy emberként. Mintha csak az a fiú lett volna a főnökük.
Lassan melléjük sétáltam.
- Sziasztok. - köszöntem félénken. - Ti vagytok a 10/b?
- Ja. - sziszegte kelletlenül Hajni (?).
- Kováts Zsófia vagyok.... - motyogtam.
- Tóth Ramóna. - mondta jókedvűen egy lány
- Rácz Hajnalka.... - mondta a lány, aki szorosan állt egy fiú melett, szeme szikrákat szórt.
-